FŰLZÚGÁS

Magyarországon ma a fülzúgás, más néven a tinnitus nagyjából 400 000 -500 000 embert érint valamilyen formájában. A panaszosok száma azonban évről-évre emelkedik.

A fülzúgás tünetei csöndes környezetben a legzavaróbbak. Amikor este lefekvéshez készülődik az ember, csönd van, szeretne elaludni, de fülzúgás miatt nem tud kikapcsolni. És persze, minél jobban figyel rá, annál erőteljesebbnek fogja hallani.  Na, ekkor válik olyan zavaró tényezővé, amivel már szakemberhez fordulnak az érintettek.

A fülzúgás kezelése komplex folyamat, de aranyszabályként elmondható, hogy minél korábban kerül szakemberhez az érintett, annál hatékonyabb, gyorsabb lehet a megoldás is.

Fülzúgás
tünetei

Fülzúgás
okai

Fülzúgás
kezelése

Kik a leginkább érintettek?

Bár a tünetek szinte mindenkit érinthetnek, mégis jellemzően két korosztálynál fordulnak elő.

Egyfelől a 30-40 éves generációnál, akik hajtanak, dolgoznak, és rengeteget ülnek számítógép előtt,
vagy épp a volán mögött. Tehát merev tartással ülnek órákon keresztül.
Nappal stresszelnek, este meg jellemzően rosszul alszanak.

A másik igen veszélyeztetett korosztály a tinédzserek.
Azok a fiatalok, akik már gyerekkoruk óta rengeteg zenét hallgatnak,
és akiknek a fülhallgató szinte éjjel nappal lóg a fülükből. Náluk a fülzúgás a fület,
és az agyat ért zajterhelés hatására alakul ki.

Melyek a fülzúgás tünetei?

A fülzúgás tünete általában egyik pillanatról a másikra jelentkezik, leggyakrabban sípoló magas hang (ritkábban sistergés, esetleg mély búgás) formájában és a legtöbbször féloldalasan, csak az egyik fülben.

Mindez hullámzó jelleggel történik, tehát egy-egy fejmozdulatra, vagy egy-egy nehezebb nap után egyszer csak besípol a fül.   Ilyenkor még általában nem fordulnak az emberek orvoshoz, csak akkor, hogyha erősödik, ha már halláscsökkenés, vagy füldugulás, esetleg szédülés is társul hozzá, illetve akkor, ha hosszabb ideje nem múlik el.

Ha a fülzúgás hónapokon keresztül fennáll és fixálódik – már éjjel-nappal hallja az ember – akkor innen már sokkal nehezebb a terápiás megoldás. Azaz érdemes a panaszok első megjelenését követően haladéktalanul fül-orr-gégészhez  fordulni.

A fülzúgásnak két fajtáját különböztetjük meg: az objektív és a szubjektív fülzúgást.

Az objektív fülzúgásról akkor beszélünk, amikor a jelenség mérhető, esetleg hallható, vagy audiológiai vizsgáló eszközökkel pontosan detektálható. Ez általában valamilyen betegség miatt alakul ki, tehát e mögött egyértelműen szervi okok állnak.

Sokszor valamilyen keringési, érrendszeri rendellenesség az okozója, vagy akár egy ér eredetű daganat, ami miatt a felgyorsult keringés hatására alakul ki a fülzúgás. Ilyenkor maga a keringés keltette zaj válik hallhatóvá. (Az esetek 5-10 százaléka, amikor a tünetek mögött valamilyen szervi ok áll.)

A terápia, amellyel a fül-orr-gégész sikereket érhet el a betegek nagyobbik csoportjánál, a szubjektív fülzúgásban szenvedőkön segít. A szubjektív fülzúgást csak maga a beteg hallja, kívülről nem mérhető. Ezért az orvos is nehezebben tudja meghatározni a pontos kiváltó okot.

Mi okozhat fülzúgást?

A probléma, ami miatt ez a jelenség kialakulhat, igen sokrétű lehet, mégis leginkább a belső fül, vagy a perifériás hallórendszer károsodásával kezdődik.

Ha a külső fület nézzük, akkor leggyakrabban fülzsír, vagy a külső hallójárat gyulladás okozza a problémát. Ez talán a legegyszerűbb és a leggyorsabban orvosolható.

A belső fület érintő problémák már egy kicsit bonyolultabbak. Előfordulhat, hogy az egyensúlyérzékelő szervet is érintik, például egy fejtraumát, vagy egy betegséget, egy vírusfertőzést követően, és kialakulhat például hangtrauma hatására – akár egy hangosabb koncertet követően – is. 

De a középfül gyulladásai is okozhatnak fülzúgást, és ott vannak a meszesedések is.

A belgyógyászati betegségek is előidézhetnek fülzúgásos tüneteket:

  • ilyen lehet a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel járó betegségek,
  • a különböző mérgezések,
  • a rendszeres és túlzott koffein vagy alkoholfogyasztás.

Egyes gyógyszerek is kiválthatnak krónikus fülzúgást:

  • a rengeteg fájdalomcsillapító, és gyulladáscsökkentő, amit kontroll nélkül szednek az emberek,
  • a hormonkezelések,
  • és a pszichiátriai szerek egyaránt.

És ott vannak a neurológiai kórképek is:

  • különböző gyulladásos, autoimmun betegségek,
  • a fokozott stressz,
  • egy szorongás, egy depresszió szintén tud fülzúgást produkálni.

A reumatológiai rendellenességek közül:

  • a nyaki gerinc görbületeinek eltérése, akár egy súlyosabb gerincferdülés,
  • egy elfeküdt nyakból kialakuló izomrövidülés,
  • egy izomfájdalom, is okozhat fülzúgást.

De a fülzúgás kialakulhat azoknál is, akik komolyabb sugárzásnak vannak kitéve:

  • gyakran repülnek,
  • folyamatosan headset-et viselnek, vagy állandó telefonközelben vannak,
  • de a wifi, a televízió, rádió és minden elektromos készülék által kibocsátott „modern sugárzás” is kiválthatja.

Ezen felül a hallójáratba érkező állandó zajterhelés is károsíthatja a belső fület. Például, akik folyamatosan nagy zajban dolgoznak, és figyelmen kívül hagyják az előírt zajvédő készülékek, (füldugók vagy fültokok) használatát, azoknál szintén jelentkezhet a krónikus fülzúgás.

Nagyon-nagyon szerteágazó, ezért is fontos, hogy időben forduljon a panaszos a fül-orr-gégészhez, és mert nagyon alapos kivizsgálást igényel.

Fülzúgás veszélyei

A tünetek mögött, akár súlyosabb betegség is állhat. Van ugyanis egy-két olyan daganat, rosszindulatú elváltozás a koponyán belül, ami nem okoz más tünetet először csak egy enyhe, banálisnak ítélt fülzúgást. Fontos megjegyezni, hogy nagyon ritka, elenyésző azon esetek száma (5-10 százalék), amikor szervi ok áll a tünetek hátterében.

Az esetek döntő többsége az úgynevezett idiopátiás fülzúgásba tartozik. Tehát amikor nem található semmi olyan szervi eltérés, ami egyértelműsíthetné, hogy mi váltotta ki a fülzúgást, hanem korábbiakban felsorolt okok összessége, keveréke alakítja ki.

A valódi veszélye annyi, hogy ha nem teszünk ellene semmit, akkor fixálódhat az agyban. Azaz az agykéreg egy folyamatos hangként érzékeli, amihez az agy nem tud hozzászokni. Ezért nagyon gyakran a tünetekhez társul szorongás,  félelem, alvásprobléma, ami aztán belesodorja a pácienst egy ördögi körbe.

Minél jobban zavarja a fülzúgás, annál jobban fogja hallani, ezért még jobban fogja zavarni. És sajnos nagyon hamar, akár hetek alatt eljuthat a beteg egy depresszív állapotba, mert az állandósult fülzúgás tényleg idegölő, szó szerint az ember agyára megy.

Fülzúgás kezelése

Az első lépés a részletes kivizsgálás. Mindenképpen körbe kell járni a kérdést, hogy pontosan mi a kiváltó ok.

Amikor friss fülzúgásról (a tünetek megjelenésétől számított egy hónapon belüli) beszélünk, akkor nagyon gyors sikereket lehet elérni gyógyszeres kezeléssel. Ez legtöbbször egy értágító kezelés, vagy mellé adott nagy dózisú szteroid kezelést jelent. De lehet gyógyhatású készítmény is. Gyakran használnak például ginkgo biloba kivonatot, ami az oxigénáteresztő képességet fokozza a belső fülben.

A terápia részeként kiszedik a pácienst az otthoni környezetből, mert általában befekvéssel jár, vagy legalábbis egy pár órát egészségügyi intézményben kell töltenie. Megfigyelik, folyik az infúzió, a páciens pedig pihen.

A gyógyszeres kezelés és a kényszerpihenő egyéb kellemes hozadékainak köszönhetően az a tapasztalat, hogy ilyenkor nagyon gyorsan regenerálódnak a páciensek.

Hangos fülzúgás esetén (tehát bizonyos decibel felett) sokszor egy külső zajjal próbálják meg elnyomni a páciens által hallott zajt és megtanítani az agyat arra, hogy ne érzékelje azt annyira hangosnak.

Ezt többnyire fehér zajt, vagy relaxációs zenehallgatást jelent, amelyek már mobil applikációként is elérhetőek. Tapasztalatok alapján leginkább a természeti hangokat érdemes hallgatni, ebből is az erdő zajait, a madárcsicsergéshez hasonló zajokat, merthogy ennek van egy olyan spektruma, ami a leggyakoribb fülzúgásoknak megfelel, így könnyen elnyomható a belső fül által keltett zaj.

Korábban jellemző volt, és még most előfordul, hogy orvosok szájából hangzik el: „meg kell szokni, a korral jár…”, meg, hogy „majd elmúlik”, vagy „ez most már így marad, tessék vele együtt élni”. Ennek pedig a vége mindig ugyanaz: kialakul az ördögi kör, és bele lehet bolondulni a szűnni nem akaró fülzúgásos állapotba.

Néhány éve azonban az orvosok felismerték, hogy a leghatékonyabb terápia, nem ez a fajta kezelés vagy az a bizonyos eljárás, hanem a csapatmunka. A probléma összetettsége miatt ugyanis komplex kezelésre van szükség. A fül-orr-gégésznek közösen kell kezelni a pácienst a reumatológus szakorvossal, a manuál terapeutával, a gyógytornásszal, a pszichológussal és persze tennie kell érte az érintettnek is.

Ez csak így működik.

Dr. Deme Orsolya – fül-orr-gégész

Dr. Deme Orsolya
– fül-orr-gégész

Dr. Fellegi Veronika – fül-orr-gégész

Dr. Fellegi Veronika
– fül-orr-gégész