Beszélnünk kell végre! – A hererákról

A jó hír, hogy az időben diagnosztizált hererák az egyik legeredményesebben kezelhető daganat. Ha a rákos sejtek csak a herét érintik – azaz nincs áttét -, szinte 100%-ban gyógyítható. Szóval, ha fiad van, beszélj vele őszintén, nyíltan a témáról, de ami legfontosabb, mielőbb tanulja meg az önvizsgálat lépéseit. „A rendszeres, havi önvizsgálatot pedig már 15 éves kortól ajánlott elkezdeni.”- Hangsúlyozza Dr. Sebesi József, az Első Füredi Magánklinika urológusa.

A világszerte megrendezett Movember mozgalom célja, hogy minden év novemberében felhívja a férfiak figyelmét az egészségmegőrzés, valamint a szűrővizsgálatok fontosságára. A szójáték az angol moustache (bajusz) és november szavak keresztezéséből alakult ki. A törekvés támogatói novemberben bajszot növesztenek, amit „kitűzőként” hordva hívják fel a figyelmet a férfiak egészségére.

A novemberi mozgalom többnyire olyan, a halálozási listát vezető férfi betegségekkel foglalkozik, mint a prosztatarák, vagy a szívinfarktus, de itt az idő, hogy ebben az évben kiemelt figyelmet fordítsunk a hererákra, melynek a gyakorisága az elmúlt 20 évben megduplázódott.

Ez a daganatos betegség leginkább a 15-39 éves korosztályt fenyegeti.

Figyelmeztető jelek és tünetek

Ricsi, 22 éves veszprémi fiú szerencsés túlélője ennek a betegségnek. Elmondása szerint 17 éves volt, amikor már több mint egy éve fájlalta az egyik heréjét. „Voltak nehezebb napok és volt, amikor szinte semmit nem éreztem” – emlékszik vissza. „Még ha fájt is, legtöbbször csak megvontam a vállam – azt gondoltam, hogy ez csak a felnőtté válás része.”

Hamarosan azonban migrénes rohamai lettek, ami miatt az iskolából is elmaradt. Majd szűnni nem akaró tompa fájdalom jelentkezett a gyomrában. A fizikai fájdalmakat letargia, fásultság és folyamatos szorongás kísérte.  „Szerencsére nem voltam depressziós, de nem voltam önmagam sem.” – meséli a fiú.

A Ricsi által leírtakon túl a leggyakoribb tünet, hogy a beteg csomót talál a herén. De vannak kevésbé ismert tünetek is, amire érdemes figyelni – teszi hozzá a szakorvos.

A hererák további tünetei lehetnek:

1. Nyomás, húzó érzés a herezacskóban vagy a herében.
2. Elváltozás a here méretében és az állagában.
3. Az esetleges hormonváltozás ritkán a mellre is kihathat: a páciens mellnövekedést és a mell érzékenységét tapasztalhatja.

Beszéljünk róla

Egy tinédzser fiúval a hererákról beszélgetni komoly kihívás. Ebben a korban a srácok az ehhez hasonló kényes témákat kerülik, és valószínűleg a szüleik lennének az utolsók, akikkel ezt meg szeretnék beszélni. Ez különösen igaz azokra a családokra, ahol a szexuális téma ráadásul tabu.

„Édesanyám ápolónő volt, így nyíltan és sokat beszélgettünk mindenféle egészséggel kapcsolatos témáról. Ennek ellenére jó időbe telt, mire elkezdtem gyanakodni, hogy valami komolyabb problémával állok szemben.” – meséli Ricsi

Bármilyen kínosnak tűnik, muszáj beszélnünk róla:

• Tudatosítsuk a fiúkban, hogy figyeljenek saját magukra. Bár a testük változásokon megy keresztül, fontos, hogy észrevegyék a szervezet „figyelmeztető jeleit”: a fájdalmat és a szokatlan elváltozásokat, duzzanatot, vagy tapintható csomókat, a méret- vagy állagbeli elváltozásokat.
• Hangsúlyozzuk a rendszeres önvizsgálat fontosságát, és hogy a korai felismerés életbevágó a hererák elleni küzdelemben.
• Érjük el, hogy megbízzanak bennünk és higgyék el, hogy bármilyen panaszuk is van, azt mi is, és a doktorok is abszolút bizalmasan kezeljük. Nem kell szégyellniük semmit.

És ha a korábban leírt tünetek ismerősek, vagy ha valami aggasztó dolgot talál az önellenőrzés során (a cikk végén pontosan leírjuk, ezt miként kell elvégezni), azonnal szakorvoshoz kell fordulni.

Na de mi okozza?

A hererák évente körülbelül 70 000 férfit érint világszerte (Magyarországon évente 600 új beteget diagnosztizálnak), azonban a pontos kiváltó okok a mai napig nem ismertek.

A betegség akkor alakul ki, amikor a herékben rendellenes sejtnövekedés indul el. A növekedés szabályozatlanná válik, és a sejtek akkor is tovább osztódnak, ha egyébként nincs szükség újakra.

A rák az esetek több mint 90 százalékában herecsatornákat bélelő és a hímivarsejteket termelő sejtekből indul ki.

Sebesi doktortól azt is megtudjuk, hogy bár a hererák kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azért vannak kockázati tényezők, amelyekre érdemes figyelni.

Rizikófaktorok

Kor: A hererák jellemzően a fiatal, 15-39 éves férfiakat fenyegeti, de ritkán előfordulhat kisgyermekkorban és 40 éves kor felett is.

Családi örökség: ha valakit a közeli hozzátartozók közül már megtámadott ez a betegség, az nagyban növeli a hererák kialakulásának kockázatát.

• Heredaganatos testvér esetén a kockázatot 8-10-szeres is lehet,
• heredaganatos apánál a fiú kockázata 4-szeresére emelkedhet.

Rejtett here: A herezacskóba le nem szállt, vagy csak későn (6 éves kor után) műtétileg leszállított herékben 3-15-ször gyakoribb a daganat kialakulásának valószínűsége.

Heredaganat az előzményben: ha már korábban az egyik herében előfordult daganat, magasabb az esély az ellenoldali here későbbi daganatos megbetegedésére.

Egyéb ártalmak, amelyek növelhetik a rizikót: leginkább a magzati fejlődés alatti túlzott anyai ösztrogénhatás, vagy ha a terhesség alatt a várandós anyuka dohányzik.

Amit a kezelésről tudni érdemes

Az urológus szakorvos először fizikai vizsgálatot végez, és ha úgy látja, hogy valami nincs rendben, akkor jöhetnek a további vizsgálatok:

• Vizelet vizsgálat: Ez azért lehet hasznos, mert segítségével kizárható a húgyúti fertőzés, amely a hererákhoz hasonló tüneteket is okozhat.
• Vérvizsgálat: A vérminta elemzése a rákjelzők, vagyis „tumormarkerek” ellenőrzésére szolgál. Ezek a vérben, vagy a testszövetben található anyagok, amelyek rákos sejtek jelenlétére utalnak.
• Ultrahang: Ha daganatról van szó, az ultrahangos kép feltárhatja azt, annak méretét és ritka esetekben annak természetét

A konkrét kezelési lehetőségek a hererák fajtájától és a daganat méretétől és kiterjedésétől függenek. Az első beavatkozás azonban majd minden esetben az érintett here sebészeti eltávolítása. Az eljárást általános érzéstelenítéssel végzik, és – feltéve, hogy a rákot elég korán sikerül elcsípni – ez általában sorsdöntő beavatkozás a gyógyulás felé vezető úton.

Hererák rendszerint csak az egyik herében alakul ki. Nagyon csekély annak az esélye, hogy egyidejűleg a másik herében is daganat alakuljon ki. Azonban a hererákból való kigyógyulás után, annak, hogy a másik herében újabb daganat alakuljon ki, nagyobb az esélye, mint a hererákon át nem esett férfiak esetében.

A sebészeti beavatkozást követően az orvosok gyakran alkalmaznak sugárterápiát vagy kemoterápiát a maradék rákos sejtek elpusztítására.

Ez történt Ricsivel is: „Nekem szerencsém volt. A műtét után csak két sugárkezelésem volt – és én már a második után tiszta voltam..  nem találtak több rákos sejtet.”

„Ez is csak egy betegség. Olyan, mint bármelyik másik.”

Ricsi nyíltan beszél a hererákkal vívott csatájáról:

„Őszintén szólva messze a legnehezebb az volt, amikor az orvosom elmondta, hogy rákos vagyok. Ekkor minden szeretetre és támogatásra szükségem volt, amit kaphattam. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ez az egész velem is megtörténhet.

De miután túljutottam ezen, és a kezelőorvosomtól megkaptam az összes szükséges információt, azt mondtam magamnak, hogy ez is csak egy betegség. Csak követnem kell az orvos utasításait, és hinni abban, hogy jobban leszek.”

Az urológus szakorvos tanácsa, hogy szülőként vegyük ki a magunk részét a Movember mozgalomból és beszéljünk a fiainkkal a hererákról és a rendszeres önvizsgálat fontosságáról. És amennyiben bármilyen eltérés tapasztalnak, vagy kételyük merülne fel, forduljanak szakemberhez.

A here önvizsgálata lépésről-lépésre

A herék vizsgálatára a legalkalmasabb időpont egy meleg fürdő/zuhany alatt vagy után van, amikor a herezacskó bőre kellőképpen ellazul.

forrás: https://www.testicularcancer.org/

1. Először is a tenyérre helyezett herezacskót óvatosan emelgetve kell megvizsgálni annak súlyát – egyszerre mindig csak egy herét. Nem rendellenes, ha az egyik here egy kissé súlyosabb, mint a másik, az a fontos, hogy később ebben bekövetkezik-e változás.

2. A hüvelyk- és mutatóujj segítségével óvatosan körbe kell tapogatni mindkét herét, ellenőrizve, hogy nem tapintható-e rajtuk csomó, vagy nem nagyobbodtak-e meg. Ha könnyen összenyomódó, rugalmas duzzanat található rajta, nem kell megijedni, nem a hererák jele. Valószínűleg ez a herezacskóban lévő folyadék, ami vízsérv formájában jelentkezik, ám egyszerűen kezelhető.

3. Ezután következik a mellékherék és ondóvezeték vizsgálata. A heréket a pénisz töve felé tapintva lehet érezni a mellékherét. Érintésre kissé érzékeny lehet, s akik először vizsgálják magukat, esetleg csomónak érezhetik azokat.

Az ondóvezeték a mellékherék mögött elhelyezkedő, sima, kemény cső. Ennek is mindkét odalát meg kell vizsgálni.

Fontos, hogy a fiúk már 15 éves koruktól elkezdjék rendszeresen, havonta egyszer megvizsgálni a heréiket. A rendszeres önvizsgálat segít megtanulni, és érzékelni a herék normális állapotát, így később könnyebben fel fogják ismerni az esetleges elváltozásokat.